Ukrán erők további támadásokat indítottak az orosz csapatok ellenőrzése alatt álló zaporizzsjai atomerőmű ellen, a többi között nyolc kamikaze drónnal - közölte vasárnap az orosz védelmi minisztérium.
Moszkva a Szovjetunió 1991-es felbomlása óta törekszik arra, hogy valahogy egyben tartsa a korábbi birodalmat. Teszi ezt olykor puhább eszközökkel, például szövetségek létrehozásával, máskor azonban fegyveresen próbálja egyben tartani az érdekszférát, mint Moldovában, Grúziában vagy éppen Ukrajnában. Ám a most egyoldalúan Ukrajnára vetett fókusz és az orosz haderő elszenvedett kudarcai miatt több olyan ország is megpróbál kilépni az orosz érdekszférából, amelyeket eddig szorosan fogott Moszkva, máshol pedig lefojtott államközi és államon belüli etnikai konfliktusok robbannak ki újra. Három évtizeddel a Szovjetunió felbomlása után megindulhat az orosz érdekszféra véres felbomlása?
Pénteken kezdődtek, és szombaton is folytatódnak négy ukrán megyében (Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja, Herszon) az Oroszország által rendezett álnépszavazások, melyek során az Oroszországi Föderációhoz való csatlakozásról kérdezik a helyi lakosokat. A szavazás menete ellenőrizhetetlen, számos csalásgyanús esetről szivárognak felvételek, és Oroszország területén is lehet szavazni. A végeredmény már csak azért sem lehet kétséges, mert az elcsatolás ellen nem lehet kampányolni, orosz fegyveresek pedig házról házra járnak, hogy szavazásra „buzdítsák” az embereket. Eközben továbbra is tömegek menekülnek a Vlagyimir Putyin által szerdán elrendelt részleges mozgósítás elől: nagy sorok vannak a finn, grúz, de még a mongol határátkelőknél is, repülőjegyet már nem nagyon lehet kapni. Oroszországban a mozgósítás ellen tüntetőket, egyetemi hallgatókat is besoroznak, és aránytalanul nagy számban küldhetnek frontra etnikai kisebbségekhez tartozókat.
Gyorsan terjed a különböző közösségimédia-platformokon egy kép, amely a Vlagyimir Putyin orosz elnök által bejelentett részleges sorozás elől Grúziába menekülők sorát hasonlítja össze az orosz-grúz háború idején átvonuló csapatokkal.
Dimitrij Peszkov Kreml-szóvivő augusztus végén álhírnek nevezte azokat az amerikai hírszerzési információkat, melyek szerint Oroszország nagy mennyiségű katonai drónt vásárolt a Közel-Kelet renegátállamától, Irántól. Két hétre rá becsapódtak Kupjanszk térségében az első, orosz haderő által kezelt Sahed-136-os típusú kamikaze-drónok, azóta pedig szinte naponta érkeznek a felvételek az iráni robotgépek ukrajnai „szerepléséről.” Bár Irán hadiiparát régóta bénító szankciók korlátozzák, a perzsa állam drónipara meglepően fejlett, Oroszország pedig kritikus időpontban jutott hozzá a modern háborúkban döntő szerepet játszó drónképességhez.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton aláírta az ország büntető törvénykönyvének módosítását, amely 10 év börtönbüntetést is kilátásba helyez azoknak a katonáknak, akik megadják magukat vagy megtagadják a szolgálatot, amelynek során a frontra vihetik őket. A törvénymódosítások hatályba léptek.
Leváltották Dmitrij Bulgakov orosz tábornokot, a háború logisztikájáért felelős védelmiminiszter-helyettest, akit más szerepkörbe helyeznek át - közölte a védelmi minisztérium. Helyére Mihail Mizsincev vezérezredes kerül, akit "a mariupoli mészáros" néven emlegetnek - írja a Sky News.
Az Európai Uniós nem hagyhatja figyelmen kívül Vlagyimir Putyin hét elején megfogalmazott üzenetét, miszerint Moszkva szükség esetén minden rendelkezésre álló eszközt bevet, amivel a nukleáris fegyverekre is utalt.
Miután Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte a részleges mozgósítást és jelentős számban indultak külföldre a besorolás elől menekülve a sorköteles férfiak, többek között Finnország irányába, Helsinki döntött arról, hogy nem engedi be az orosz állampolgárokat.
A The New York Times az amerikai hírszerzési információkat ismerő források alapján készült cikkében azt írja, Vlagyimir Putyin orosz elnök alapvetően beleavatkozik az ukrajnai háború stratégiai tervezésébe, például nem engedte a parancsnokainak, hogy az orosz haderő elhagyja a nehezen védhető dél-ukrajnai Herszon várost.
Ukrajna idei gabonatermése 54,1–55,7 millió tonna között lesz, jóval kevesebb a tavalyi 80 millió tonnánál az APK-Inform ukrán agrárgazdasági tanácsadó vállalat szombaton ismertetett előrejelzése szerint.
Péntek után szombaton is folytatódnak az Oroszország által kiírt „népszavazások” Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon megyében az Oroszországi Föderációhoz való csatlakozásról.
Úgy tűnik, tavaly végre felébredtek az európai háztartások és egyre többen jelennek meg a befektetési alapok piacán az Efama európai alapkezelői piacot bemutató jelentése szerint. Azonban a lakosság még mindig túlzott mértékű bankbetétet tart, ennek alternatív költsége az utóbbi 5 évben meghaladta az ezermilliárd eurót. A tanulmány szerint az infláció emelkedésével párhuzamosan az európai háztartások vásárlóereje csökken, ezért is lenne fontos minél nagyobb mértékben bevonzani a lakosságot a tőkepiacokra.
Belgium végleg lekapcsolta péntek este az Antwerpen melletti Doel 3-as reaktort első lépésként az országban működő atomerőművek tervezett fokozatos leállításának részeként - jelentette be az Engie áramszolgáltató egyik szóvivője.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán részleges mozgósítást hirdetett Oroszországban, ami elvileg 300 ezer tartalékos behívását jelenti, de a gyakorlatban ennél jóval több katona besorozásáról is szó lehet. Eközben az oroszok által megszállt ukrán területeken megindultak az álnépszavazások: Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon megyében az Oroszországhoz csatlakozásról szavaznak. Az orosz vezetés nyilatkozatai alapján nem lehet kétséges a végeredmény.